régiek tovább

Azé az életem ki célt ad neki
nincs ezen mit ferdíteni

Elveszejtve álmaim
,rejtett titkos vágyaim
Bolyongok céltalan egy világban
,miben minden hibátlan

Hellyel közel igaz talán!

Egy folt ragadt csak rajta
a létezés kietlen mivolta
Mint képzett hóhér napról-napra
,tépi lelked darabokra

A kétség mar belülről szüntelen
Miért nem lehetsz bűntelen?
Mikor vált léteddé a fájdalom?
Miért nem hallod már dalom?

Mi hajdan zengte újdonat élméd
Dicsőítve végtelen csodáit e világnak
mely lassan ketrecedből sírhantod lett

hiába a sok tett!

A beleölt, megannyi élet
Nem jön, nem a végítélet

A magány hitvány szerető
csak annyit ad mi el is vehető

Eggyetlen halvány fénysugár
ennyit kell csak találj